Szeget szeggel    Ismerkedés a középkori város részeivel, szegeivel
Nagy sétakörút a vár körül a Séd-völgyében
Email *
Kedves Sétálók/kedves Érdeklődők! 
Játszani hívunk Benneteket!
Sétáljatok Veszprémben, ismerjétek meg a sétafüzetben ismertetett helyeket, személyeket!

Válaszoljátok meg a kérdéseinket és nyerjetek!

Tájékoztatás a játék menetéről: 
A sétafüzet segítségével kitöltött feladatlapokat a következő módokon adhatjátok le: 
  • bedobhatjátok a megyei könyvtár földszintjén elhelyezett dobozba 
  • belehelyezhetitek a biblioboxon keresztül visszaadott könyvbe 
  • online is kitölthetitek az egyes sétafüzetekhez kialakított űrlap segítségével 
  • postai úton visszaküldve a következő címre: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 8200 Veszprém, Komakút tér 3.
Néhány feladat esetében választhattok, hogy online források használatával, vagy könyvtári könyvek segítségével oldjátok meg azokat. Ebben az esetben EKF-akciós könyvtári beiratkozás szükséges.
Kérjük, a feladatlap kitöltése után a kikölcsönzött könyvet/könyveket juttassátok vissza könyvtárunkba. Ezt megtehetitek nyitvatartási időben a központi könyvtár földszintjén, vagy bármikor bedobhatjátok a Cholnoky-lakótelepen elhelyezett biblioboxunkba (Veszprém, Rózsa utca 48. előtt).

A beérkezett feladatlapok kitöltői közül 2023 decemberében kisorsoljuk a nyerteseket, akiket e-mailben értesítünk.
A nyereményeteket személyesen, vagy postai úton vehetitek át.

Szakirodalmi ajánló: 
Korompay György: Veszprém. Budapest, 1956.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 2008.
Gutheil Jenő: Veszprém, Szent Imre városa. Adatok Veszprém Szent István-kori történetéhez. 2. reprint kiadás, Veszprém, 2008. (Eredeti kiadás: Veszprém, 1930.) Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 2009.
Veszprém multja és jelene (Veszprémi Szemle könyvek 9.) Reprint kiadás.Veszprém, 2016. (Eredeti kiadás: Veszprém, 1912.)
Javasolt útvonal
Eötvös Károly Megyei Könyvtár – Vár utca (Gizella kápolna, Szent György-kápolna, Szent István és Boldog Gizella szobra) – Séd-völgy (Vízi labirintus kertek, Patak tér, Kittenberger Kálmán utca) – Szent László-templom (Völgyhíd tér) – Szent Katalin-kolostor romjai (Margit tér) –Kutas tér (Séd-part, Úrkút utca) – História kert (Pajta utca, Remete köz) – visszatérés a belvárosba
Szent Miklós-szeg
A kutatások szerint ez a városrész volt a legelső a vár körüli települések közül.
A mai Komakút tértől egészen a kórházig, az Alsóvárosi temető északi feléig és az Egyetemváros egy kis részére terjedt ki. Az Itália felől érkező, Buda felé folytatódó, római eredetű Nagyút, valamint a hajdani piac felé vezető Hosszú (mai Jókai) utca és a Balaton felé vezető utak csomópontjánál jött létre. Köz-pontja a Kálvária-domb volt, amire plébániatemplomot is épített Róbert vesz-prémi püspök a 13. század elején. A templom feltárt alapfalai ma is láthatóak a domb tetején.
A környéken folytatott ásatások során 10–11. századból származó vasolvasztó kemencék, valamint nagymennyiségű magyar és külföldi pénzérme került elő a földből. Az ekkoriban kialakult Szent Miklós-kultusz is azt bizonyítja, hogy a városrészt elsősorban iparosok, kereskedők, kovácsok és aranyművesek lakták.
A 14-15. századra ezeket a területeket szinte kizárólag az egyház; (a püspök, a káptalan, a veszprémvölgyi apácakolostor) és néhány nemes birtokolta.
Szent Margit-szeg
A Temetőhegyen, a mai Szent László-templom helyén állt az Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt templom. Maga a városrész a veszprémi vár alatt, északnyugati irányban, a Séd lejtős partján helyezkedett el. Területe kelet felé egészen a piacig terjedt. Káptalani birtok volt 20 kanonoki házzal, fürdővel, malmokkal, gyümölcsössel. Erre haladt át a piactérről induló kereskedelmi útvonal Pápa felé.
Szent Katalin-szeg
A városrész a Benedek-hegy alatt terül el. A Szent Benedek-szikla alatt, a „Veszprémvizén” egy malom működött. Itt volt a Domonkos-rendi apácák és szerzetesek Szent Katalin-kolostora. 1246-1252 között itt élt IV. Béla lánya, Margit. 1552-ben, Veszprém első török ostromakor az apácák és a szerzetesek elmenekültek, a kolostor pusztulni kezdett. 
Szent Tamás-szeg (Szenttamásfalva)
A városrész a vár alján, attól északra helyezkedett el. Püspöki faluként volt ismert. Nevét Becket Tamás mártírról kapta, 1370-ben említik először Szenttamásfalvaként. A heti vásárokat szombatonként tartották, az országos vásárt pedig Szent György-napkor, majd később áldozócsütörtökön is. Ezek emlékét őrzi a Papvásár utca is a Dózsavárosban. A terület birtokosai a domonkos-rendiek voltak.
Sárszeg
A városrész káptalani birtok volt. Vetési Albert veszprémi püspök Szűz Máriának szentelt ispotályt, kápolnát, kőházat és a város szegényeinek fürdőt építettett itt. Ezek az épületek a török időkben mind elpusztultak. Területe a mai Pajtakert déli és nyugati részét, a Séd-völgynek a vártól keletre eső szakaszát, valamint az efelett lévő domboldalt foglalja magába. Több vízimalom is működött itt a Séd folyását kihasználva.
1. állomás 
Gizella-kápolna
Valószínűleg a 13. század közepén építették, egy korábbi emeletes épület helyére. Palotakápolnaként  északi irányból csatlakozott a középkori palotához.
Valószínűleg királyi (vagy királynői), esetleg püspöki magánkápolna volt.
Az épület a korai gótika jegyeivel rendelkezik. Az alsó-kápolna északi falán található bizánci hatású freskók egykorúak az épülettel. A felső-kápolnából fennmaradt fal ívpilléreire kis sárkányfigurákat faragtak.
A kápolna csaknem elpusztult a török időkben. Padányi Biró Márton püspök az épületet határoló nagypréposti palota építése során a kápolnát érintő felújítási munkákat végeztetett. Ezek során a kápolna alatt lévő talajt kitermeltette, a padlószintet egészen a palota pincéjének szintjéig mélyítette. A lefelé bővített kápolnában bort tároltak. A palota és a kápolna közé ajtót is nyitottak. 
A későbbiek során Koller Ignác püspök a Gizella-kápolnát saját tulajdonává nyilvánította azzal a szándékkal, hogy elbontatja. Fellner Jakabot bízta meg az új püspöki palota építésével. Fellner meg is kezdte a kápolna elbontását. A szentély alatt vezették el a palota új illemhelyének csatornáját.
A város lakossága felháborodott a török időket egyedül túlélt épület elpusztításán és „meggyalázásán”, így a terveket végül megváltoztatták és a kápolna alsó szintjét újraépítették. Minden falat elbontottak, kivéve az északit, így a freskók legnagyobb része megsemmisült. Barokk stílusú elemekkel gazdagították a meghagyott épületet. Ekkor alakították ki a Szentháromság térre nyíló mai bejáratot is. 
1938-ban a kápolnát restaurálták, a barokk elemeket eltávolították és megpróbálták az eredeti stílusát visszaadni.
1. feladat

Kiket ábrázolnak a bizánci jegyeket hordozó korai gótikus épület falain lévő freskók?
1 point
Segítségképpen
2. állomás 
Szent György-kápolna
H. Gyürky Katalin vezette régészeti ásatás segített megtalálni az első, a honfoglalást megelőző frank-szlavón korból származó keresztény templom maradványait. A feltárási munkálat eredetileg az Árpád-kori épületre fókuszált, ám a 13. századi kőlábazat alatt egy vele teljesen azonos nagyságú, régi körkápolna alapjaira bukkantak.
Abból, hogy a felső kápolna a Szent Mihály-székesegyházzal párhuzamosan, tehát kelet-északi irányban felszik, az alatta megtalált korábbi templomépület viszont pontosan keletelt, egyértelműen következik, hogy annak építésekor a székesegyház még nem állott. Joggal tartjuk tehát ezt a kápolnát a 9. században épült, „eredeti” Szent György-kápolnának.
A 15. század második felében Vetési Albert veszprémi püspök újíttatta fel a kápolnát. Piszkei vörös mészkő oltárt és a címerével ellátott domborművet készíttetett síremléknek. A szokástól eltérően nem a székesegyházba, hanem a Szent György-kápolnába temették. A 19. századra az épület felépítménye lepusztult, alapfalai a székesegyház járószintjénél egy méternél mélyebben maradtak fenn.

2. feladat

Milyen ereklyét őriztek itt a középkorban?
1 point

Ki talált rá és kezdte meg a török háborúk alatt elpusztult kápolna feltárását 1957-1958-ban?
1 point
Segítségképpen
3. állomás 
Szent István és Boldog Gizella szobra 
Szent István király és Boldog Gizella királyné szobrát 1938-ban, a Szent István jubileumi évben a kormány ajándékaként állították fel. Az ünnepélyes leleplezésére 1939 júniusában került sor.
A jubileumi bizottság a szobor elhelyezésére a legalkalmasabb helyként a Vár északi kilátóját jelölte ki, az akkori kilátó bástya helyére. Ekkor még a Vetési-féle oszlopfő állt itt.
Gizella egy templomot tart kezében, míg Istvánnál kard és országalma van. A szobor elkészültekor az országalma tetején egy egyenesen álló kereszt is volt. Az idők során ez a kereszt eltűnt, de a 2023-ban történt restaurálás során pótolták.
A kilátóbástyát Bretz Gyula tervezte. Két lépcsőfokkal magasabb szinten alakított ki teraszt, rövid lépcsővel, amely levezet a kiugró alépítménnyel kialakított bástyára.
3. feladat

Ki alkotta a szobrot?
1 point
4. állomás 
Szent István völgyhíd
A Séd mellett haladva láthatjuk az 1938-ban épült, Folly Róbert tervezte Viaduktot, azaz a Szent István völgyhidat. Magyarország első és egyik legnagyobb ívszerkezetű hídja a Jeruzsálemhegyet és a Temetőhegyet köti össze.
Átadásától csaknem ötven éven át volt a 8-as számú főút része.
A hidat először Szent István Völgyhídnak keresztelték, majd Veszprémi Völgyhíd, Völgyhíd és Viadukt néven ismerték.
A második világháború idején, 1945 márciusában valószínűleg orosz bombatalálatot kapott a híd egyik kisíve, amit ideiglenesen faszerkezettel pótoltak. 1947-ben állították helyre, maga a tervező, Folly Róbert irányítása alatt.
4. feladat

Milyen évforduló alkalmából adták át a hidat?  
1 point
5. állomás 
Szent László-templom (Völgyhíd tér)
A Szent Margit-szeg templomának Antiokheiai Szent Margit volt a védőszentje.
A Temetőhegyen, a mai Szent László-templom helyén álló épület a török korban romossá vált. A 18. században kis barokk kápolnát építettek a helyére, hagymakupolás toronnyal.
A várost ábrázoló 19. századi látképeken még megtalálható ez az épület.
A mai templom Jüttner Kálmán tervei alapján épült fel. Kivitelezője id. Csomay Kálmán veszprémi építőmester volt. 
 5. feladat

Ki készítette a templom festett üvegablakát? 
Az interneten megtalálod a választ.

1 point
6. állomás 
Szent Katalin-kolostor romjai (Margit tér)
A Szent Benedek-szikla alatt, a Séd partján épült kolostort Bertalan veszpémi püspök alapította. 1246-ban a veszprémi zárdába hozták IV. Béla király lányát, Margitot, aki 18 társnőjével 1252-ben költözött a Nyulak szigetén épült új kolostorba.
Az első templom egyenes szentélyzáródású volt. A 15. században felújították és kelet felé megnagyobbították az épületegyüttest.
A meghosszabbított szentély északi oldalához Szűz Mária tiszteletére ekkor új kápolnát építettek.
Rhé Gyula múzeumigazgató irányításával 1936-ban tárták fel a kolostor maradványait. 
A ma látható falmaradványok a 15. századi épület nagyságát jelzik.
A veszprémi domonkos rend utolsó írásos emléke 1527-es keltezésű. 
6. feladat

Egészítsd ki az alábbi szöveget! Segítségül használhatod a Veszprém multja és jelene című könyvet. (A kötet a  https://veszpremiszemle.hu/  oldalon is elérhető) 

„A Szent-Katalin-kolostor szintén Veszprém völgyében, más néven ……………….. völgyében terült el a veszprémi szikla, vagyis Szent Benedek sziklája alatt, a …………………………… városrészben.
A Szent-Katalin-egyházban domokos-rendi ……………………… végezték az istenitiszteletet. Ők voltak az apácák hitéletének vezetői is.
Külön kolostoruk nem volt, hanem az apácák kolostorának egyik részét ………………………….. részökre.” 
(Békefi Renig: Veszprém a középkorban)
4 points
Segítségképpen
7. állomás 
Úrkúti malom (Pajta u. 1.)
A 70 km hosszú Séd patak veszprémi szakaszának partján több tucat malom helyezkedett el. Ezek között volt gabonaőrlő, deszkametsző, kőtörő is. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története szerint a patakvizet már 1037-től használták malomkerék hajtására.  A 19. század vége felé a Séd veszprémi szakaszán 15 malom üzemelt. A városban működők közül, a káptalani malmok közé tartozó Úrkúti gabonaőrlő volt. Két, egymáshoz L alakban csatlakozó épülete közül az egyik lakóház volt, a másik a tényleges gabonaőrlő hely. A két épület közötti Séd-mellékág működtette a vízikereket. A tornácos lakóház melletti kút kiváló vize látta el a várat ivóvízzel.
Az 1960-as években darálómalomként működött. Vízikereke 1969-ben még megvolt, az épület átépítésekor azonban eltávolították és a meglévő berendezéseket is kiszerelték. A malom funkció megszűntével a Séd mellékágát visszaterelték a főágba és a malomárkot feltöltötték, eltüntetve ezzel a szigetet.
Az átépítés során a lakóház tornáca alatt megőrizték a védett kutat.
7. feladat 

Milyen néven ismerik a helyiek ezt a területet?

1 point
8. állomás 
História kert - püspöki pihenő, zenepavilon
(Pajta utca, Remete köz)
A Pajta utcai püspöki magánpihenőt Kopácsy József veszprémi püspök építtette az 1820-as évek végén.
A pihenőház egyemeletes, erkélyes, szobafülkés klasszicista díszépítmény.
Loggiája dél felé, a Séd és a városközpont felé néz. Az alsó szinten boltozott pince volt, a felső szinten eredetileg kandallóval rendelkező szoba várta vendégeit.
A huszadik századra az épület magtárként üzemelt, majd napközis táborok helyszínévé alakult. Végül életveszélyes állapota miatt bezárták. 
Felújított állapota visszaadja a régi magánpihenő hangulatát.
8. feladat

Hogyan nevezik a helyiek a püspöki pihenőt körülvevő területet? 

1 point
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
reCAPTCHA
PrivacyTerms
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms