Szeget szeggel  Szent Iván-szeg
Rövid sétakörút a Cserház városrész és a Buhim-völgy területén
Email *
Kedves Sétálók/kedves Érdeklődők! 
Játszani hívjuk Önöket!

Sétáljanak Veszprémben, ismerjék meg a sétafüzetben ismertetett helyeket, személyeket!

Válaszolják meg a kérdéseinket és nyerjenek!
Tájékoztatás a játék menetéről: 
A sétafüzet segítségével kitöltött feladatlapot leadhatják a következő módokon:
- bedobhatják a megyei könyvtár földszintjén elhelyezett dobozba, 
- belehelyezhetik a biblioboxon keresztül visszaadott könyvbe, 
- online is kitölthetik az egyes sétafüzetekhez kialakított űrlap segítségével, 
- postai úton visszaküldve a következő címre: 
   Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 8200 Veszprém, Komakút tér 3.

Néhány feladat esetében választhatnak, hogy online források használatával, vagy könyvtári könyvek segítségével oldják meg azokat. Ebben az esetben EKF-akciós könyvtári beiratkozás szükséges.
 
Kérjük, a feladatlap kitöltése után a kikölcsönzött könyvet/könyveket juttassák vissza könyvtárunkba. Ezt megtehetik nyitvatartási időben a központi könyvtár földszintjén, vagy bármikor bedobhatják a Cholnoky-lakótelepen elhelyezett biblioboxunkba (Veszprém, Rózsa utca 48. előtt).
A beérkezett feladatlapok kitöltői közül 2023 decemberében kisorsoljuk a nyerteseket, akiket e-mailben értesítünk.
A nyereményüket személyesen, vagy postai úton vehetik át.
 

*A beküldött feladatlapokat intézményünk a játék végéig őrzi.
Itt olvashatja Adatkezelési tájékoztatónkat: bit.ly/3FDEQ5n

Szakirodalmi ajánló: 
Márkusné Vörös Hajnalka (szerk.): Veszprémi Kaleidoszkóp I. Cserhát. 2. kiad. Veszprém, 2019.
Korompay György: Veszprém. Budapest, 1956.
Hogya György: A veszprémi patikák története. Veszprém, 2017.

Szent Iván-szeg

A püspök által birtokolt Szent Iván-szeg a mai Buhim-völgy és a Cserhát terü-letén helyezkedett el, délre valószínűleg egészen a Fehérvár felé haladó ország-útig terjedt. Mivel ezt a városrészt a 15. században említik elsőként, korábbi történetére csak következtetni lehet. A templomának a helyét nem ismerjük, de fontos kiindulópont, hogy a névadó Szent Ivánt, azaz Keresztelő Szent Já-nost a középkorban a vendéglősök és a bőrművesek védőszentjeként tartották számon. Így feltételezhető, hogy a városrész lakói ezt a két foglalkozást űzhet-ték. A terület később az iparosok és kereskedők városrészévé vált.

Javasolt útvonal

Eötvös Károly Megyei Könyvtár – Szabadság tér – Rákóczi utca (Fekete Sas Patika és a Sörház lépcső) – Buhim utca – Thököly utca 1. sz. – Kereszt utca, lépcső – Kossuth utca (Evangélikus templom) – Szent Imre tér (Szent Imre-szobor) – Jutasi út (Olajmalom, azaz a Bagolyvár az autóbusz-pályaudvarnál) – Malom utca (Illikmann György, az utolsó csutorásmester) – Völgyikút Ház parkja, a korábbi Csomay-strand területe

1. állomás 
Fekete Sas patika (Rákóczi utca)
Ismereteink szerint a Fekete Sas Patika a város első gyógyszertára. 1747-ben már említették egy feljegyzésben. Ekkor még a várban, a régi vármegyeház földszintjén működött. A jelenlegi helyén 1806-ban nyitotta meg a gyógyszertárat az akkori tulajdonos, Francz Ádám.
A 19. században végig az ő örökösei vezették a patikát, de már a magyarosított Ferenczy nevet használva. 1911-től vette át a gyógyszertárrat a Kocsuba-család, akik egészen a gyógyszertár államosításáig üzemeltették.

1. feladat
Fekete Sas Gyógyszertár

Milyen helytörténeti érdekesség fűződik Ferenczy Károly gyógyszerész nevéhez?
(A választ megtalálják Hogya György: A veszprémi patikák története című könyvben.)

1 point
2. állomás 
Sörház lépcső
A volt városi piactérről, a mai Óváros térről vezet le a lépcső az elővár és a külső várfal között, mely olaszos boltozatával igazán egyedi. Az épület, melyről a lépcső nevét kapta, hosszú ideig kereskedőház volt. Később a zsidó hitközség imaterme is ott volt, majd az irgalmas nővérek intézetévé vált. Később itt nyílt meg a Sörház vendéglő és bálterem, a helyiek egyik kedvenc mulatóhelye.
A sörfőzdén kívül még szikvízüzem is működött az épületben.


„Az 1700-as évek elején, három évtizeddel a török teljes felszámolása után, az első nyomon követhető veszprémi fogadóban „mezítlábas fogadósné” ad cseppet sem vendégmarasztaló „menüt” egy külföldi utazónak, és fekhelyül szalmát kínál. A fogadó neve ennek ellenére sokatmondó: Sörfőző. Tehát a Veszprémben eddig ismeretlen ital a sörfőzés nyoma is megtalálható. Ha 100 év utáni adattal próbáljuk megmagyarázni, mely szerint 1810-ben a mai Buhimba levezető szűk lépcsőlejárót „Sörház lépcső” néven említik, a két adat között van kapcsolat.
A sörfőző a Szabadság tér 14. számú különös alakú épületet lehetett. A másik, talán ennél is érdekesebb nyom: a lépcső aljában levő, Vörös Csillag (ma: Buhim) utca 1. számú ház. Egyik szobájának padlózata alatt ugyanis egy nagyon régi kút van befalazva. A sörfőzéshez pedig sok víz kellett, következtethetünk arra, hogy ez volt a sörfőző hely, a felső, a mai Vöröshadsereg tér 26. (most: Óváros tér) számú épület pedig a fogadó.” Részlet: Hungler József: 1000 éves vendéglátás című kötetéből (Veszprém, 1967. Veszprém megyei Vendéglátó Vállalat)


2. feladat
Sörház lépcső

Keressék meg a katalógusunkban http://aleph.ekmk.hu/F a lépcsőről készült fotók készítőjének nevét! A két felvétel digitálisan letölthető.

(Segítségképpen: A keresésnél jelöljék be a fotógyűjteményünket, írják be a keresett kifejezést!) 
1 point
3. állomás 
Thököly utca 1. 
Ebben a házban nevelkedett Auer Lipót (1845-1930) világhírű hegedűművész, professzor, karmester 1849-1851 között.

Auer Lipót Veszprémben született, zsidó család negyedik gyermeke-ként. Apja a csehországi születésű Auer Simon szobafestő, anyja Grósz Rozália. A házaspár 1836-ban telepedett le Veszprémben. A gyermek Lipót zenei tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, ezért apja Liedl Lipót-nál, a veszprémi székesegyház első hegedűsénél taníttatta az elemi iskolai tanulmányok mellett. 


 „Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel. Körülbelül két-három évig tanultam nála [Liedl Lipótnál] hegedülni, amikor szüleim… barátaik tanácsára úgy döntöttek, hogy Budapestre, Magyarország fővárosába küldenek a konzervatóriumba. Szüleim ismerték a konzervatórium egyik hegedűtanárát, Ridely-Kohne urat, aki városunkból származott…” – írta visszaemlékezésében.

3. feladat
Thököly u. 1.

Kik az Auer-trió tagjai?
1 point
4. állomás 
Kereszt utca - Gráner udvar
Gráner udvar: a Buhim utca eleje, a Szabadság tér és a Kossuth utca alsó szakasza alkotta ív határolta azt az udvarszerű részt, mely a mai Fortuna, Sarolta, Gizella udvarok helyén húzódott.
A területen 1930-tól elemi iskola is működött, mely a városrész átépítése, az épületek nagy részének elbontása után új funkciót kapott. Az épület északi homlokzatába épített vöröskő tagozatokat kibontották, és egy beton támfalba helyezték el emlék gyanánt.


4. feladat
Gráner udvar

Keressék meg a Digitális Tudásközpont (Cserhát ltp. 8.) épületénél lévő támfalat! Milyen felirat olvasható rajta?
(Segítségképpen: a Kereszt utcai lépcső utáni lépcsőt kell keresni.)
1 point
5. állomás 
Kossuth utca - Evangélikus templom
1798-ban az evangélikus gyülekezet tagjai a vá-sárállási dombon vettek meg két régi házat. Azok-ból alakították ki a lelkész otthonát és a templomot, akkor még torony nélkül.
Annak megépítésére csak az 1893-as tűzvészt követő helyreállítás során, 1910-ben kerül sor. A munkára Csomay Kálmán építészt kérték fel, aki karcsú, vasbeton tornyot tervezett és épített.
Ez akkor még újdonságnak számított. A három harang Tóth Árpád veszprémi harangöntő műhelyében készült.

  5. feladat
Kossuth utcai evangélikus templom és tornya

Keresse meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban (http://mandadb.hu ) azt az 1910 előtt Veszprémben, Pósa Endre által készített képeslapot, amin még nem látható a templomtorony.

Hány fa van a templom előtt?

1 point
6. állomás 
Szent Imre tér
A Hotel Veszprém mögötti,  a Történelmi al-legória című emlékműig húzódó terület 2013-ban kapta vissza korábbi elnevezését. 2007-ben, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján 10 mellszobrot készített Lantos Györgyi szobrászművész, az egyikük itt került felállításra.

6. feladat
Szent Imre herceg a legenda szerint a Szent György-kápolnában szüzességi fogadalmat tett. 

Kiknek a védőszentje Imre? 
1 point
7. állomás 
Jutasi út - Bagolyvár
A mai vásárcsarnok és az autóbusz-pályaudvar területén egy dolomit sziklacsoport dimbes-dombos, egyenetlen része feküdt. Ezen a helyen állt egy épület, mely Veszprém egykori olajmalma volt. Az 1880-as évek végén az olajmalom megszűnt, az épület gazdátlanul állt hosszú évtizedekig. Romos állapota miatt a helyiek Bagolyvárnak hívták.
A 20. század első felében a Csomay család tulajdona lett a régi malom és a mellette lévő épületcsoport. Az 1930-as években Csomay Kálmán építőmester lakásokká és műrommá alakította át az épületet.
Az épületet a Cserhát területének rendezésekor, a Jutasi út kialakításakor bontották le. A helyét emléktábla jelzi.

7. feladat 

Mikor készült a Veszprémi Kaleidoszkóp I. Cserhát  című kötetben közölt legrégebbi kép a Bagolyvárról
(136. oldal, jelzet 908 C 59)?
1 point
Segítségképpen
8. állomás 
Völgyikút park – Völgyikút forrás, Csomay-strand
A város szívében rejtőző őspark, a Völgyikút park a jelenlegi Völgyikút Ház mögött húzódik. A Köd utca felől egy szűk lépcsősoron is megközelíthető. A lépcső után egy ösvényre érve már látható is egy híd, ami egy tóhoz vezet bennünket.
A park területén volt egykor a népszerű Csomay-strand, amely 1933-tól 1968-ig üzemelt és országosan is ismert volt. A fürdő vizét a Völgyikút és hat kisebb forrás szolgáltatta (ezek nagyjából a mai Köd utca alatt eredtek, kettő közülük ma is megvan). A vizet összegyűjtötték és egy zsilipen keresztül, betonlapokon átvezetve került a mintegy 300 köbméteres előmelegítő medencébe. A melegedés már a betonlapokon elkezdődött, majd három nap alatt a víz elérte azt a hőfokot, hogy a medencékbe lehetett vezetni. A strandon volt egy versenyzésre is alkalmas 2 méter mély úszómedence és egy fürdőmedence, aminek mélysége 0,6-1,5 méter volt. Ezen kívül még három üzlethelyiség, öltözők, kabinok, pénztár, fodrász, büfé, valamint a fürdőmedence közepén lévő kis szigeten egy ideig cukrászda működött.
A 2000-es évek elején lebontották a régi strand területén, a Kopácsi utcában található épületeket, majd 2006-ban elkezdték megépíteni Völgyikút Házat, amelyet Csomay Zsófia, ifj. Csomay Kálmán lánya tervezett. Megmaradt és ma is látható még a régi pénztárépülettől levezető erdei út és a terméskő támfal a benyílókkal, a parkban létesített kis tavat pedig a megmaradt két forrás táplálja.

8. feladat

Tekintse meg a QR kód segítségével az uszodaavatásról szóló filmhíradó részletet. 

Milyen versenyről láthatunk mozgóképet?

1 point
Segítségképpen
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
reCAPTCHA
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy