Hófehérke, Gandalf és Árven az anyakönyvezhető nevek listáján

(1) Babér, Gyömbér, Fahéj vagy Ánizs – ezek közül bármely névvel illethetjük újszülött kislányunkat, derül ki az MTA Nyelvtudományi Intézete által jóváhagyott utónevek jegyzékéből. A leendő szülők közel négyezer keresztnév közül választhatnak, a fűszerek mellett pedig kedvenc virágjuk, sőt kedvenc filmjeik főszereplőinek neveit is adhatják
gyermekeiknek: a kislány büszkén viselheti az Amidala, a Hófehérke vagy az Árven neveket, a kisfiú pedig lehet Gandalf, Frodó vagy Szedrik.
(2) „Ma a névadást a sokszínűségre való törekvés jellemzi” – mondja Raátz Judit nyelvész. A hagyományos nevek, mint az Erzsébet, a Márta, a Katalin vagy a Mária ma már kevésbé közkedveltek, és a konvencionális fiúnevek is háttérbe szorultak, ugyanakkor az apa nevének a továbbvitele még gyakran előfordul. Az anyakönyvezhető nevek közül is a ritkább, különlegesebb nevet választják a szülők, most az a divatos, hogy olyan nevet kapjon a gyermek, amely egyedi, ritka, esetleg olyat, amelyet még soha senki nem viselt. Ez utóbbi esetben a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha kérvényezni szeretnék egy új név bejegyzését, sőt bizonyos elvárásoknak is meg kell felelniük. Például a szülők által választott utónevet a kiejtésének megfelelően a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni. Justinnak tehát bárki nevezheti a fiát, ám azt Dzsasztinnak kell írni, és ennek megfelelően lehet lányunk Dzsenet, Britni vagy Dzsindzser.
(3) Nem javasolják bejegyzésre a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként használt alakokat, például a Gyimest, a Benettont vagy a Zsédát, de a meglévő nevek túlzott becéző formáit sem, így nem lehet Icuskának vagy Zsozsónak nevezni a gyerekeket. A magyar helyesírás betartása mellett fontos, hogy egy személy legfeljebb két keresztnevet
viselhet; és hogy fiú csak fiú-, lány pedig csak lánynevet kaphat. Az Akadémiára érkezett kérelmek közül persze nem mindegyik megy át. Az elutasított férfinevek között van például a Christian, az Andrea, a Mani, a Zé vagy a Felhő, a női nevek között pedig a Mazsola, az Elizabeth vagy az Edy.
(4) „A névadásra vonatkozó törvények nálunk a gyereket nem védik, és ez a legnagyobb fájdalmunk” – mondja Raátz Judit, akinek a felmérései szerint a szülőknek nem számít már sem a név eredete, sem a hagyománytisztelet; az elsődleges szempont a név hangzása és egyedisége. A keresztnév és a családnév egymáshoz való viszonya pedig a többség számára mindegy. Így nőhet fel Végh Béla, Cserepes Virág vagy Karácsonyi Ajándék.
(5) A névnap azonban továbbra is fontos, viszont az újonnan anyakönyvezett nevek nem szerepelnek a hagyományos naptárakban. Ennek oka az, hogy a névnap az adott nevet viselő védőszent ünnepe, meghatározása egyházi hagyományokon alapszik. Az MTA tehát nem tud abban segíteni, hogy a Bongorok, Barackok, Kventinek, Rokkók vagy Bóbiták is ünnepelhessék a nevük napját.
(6) Népszerűség tekintetében az elmúlt öt évben a lánynevek közül a Hanna, az Anna és a Jázmin végzett az élen, a fiúnevek közül pedig a Bence, a Máté és a Levente. Az első 100 között szerepel a Brendon és a Bennett is, a lánynevek közül pedig nagy népszerűségnek örvend a Vanessza, a Hanga, a Dzsenifer és a Tifani is.

Forrás: http://nol.hu/mozaik/hofeherke__gandalf_es_arven_az_anyakonyvezheto_nevek_listajan-143744 

A 2010. évi I. törvény 44. §-ának (3) bekezdése kimondja: „Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.” Erre való hivatkozással a magyar névhagyományok alapján fiúgyermek számára csak férfinevet, leánygyermek számára csak női utónevet javasolunk bejegyzésre. Amennyiben egy fantázianevet már az egyik nemnek javasoltuk, azt a későbbiekben a másik nem részére nem javasoljuk.

Az újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. Maya helyett Maja; Gerald helyett Dzserald, Claudia helyett Klaudia).

Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánljuk bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. A szakvélemény elkészítésekor a név jelentését is figyelembe vesszük. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, bejegyzését nem javasoljuk (pl. Nemél, Halaldi, Sánta).

Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre.

Idegen nyelvű klasszikus vagy mai ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos.

Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánljuk bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin).

Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasoljuk a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú) és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfiutónévről van-e szó.

Az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek önálló utónévként való bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név beilleszthető a magyar és az európai névkultúra típusainak valamelyikébe (ilyen például a nők esetében az újabb virágnevek női utónévként való használata).

Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó).

Nem javasolunk bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).

Nem javasoljuk az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, amely miatt például csúfolhatják, kiközösíthetik őt.

Forrás: http://www.nytud.mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/alapelvek.html