A vakság a látás részleges vagy teljes hiánya. Teljes vakság
esetén az agy egyáltalán nem észleli a fényt. Részleges vakság esetén gyakran
megmarad a fényérzékelés; ekkor a látássérült csak a fényt érzékeli, a
világoson és a sötéten kívül más megkülönböztetésre nem képes. Van, aki viszont
azt is meg tudja mondani, merre van a fény forrása.
Az írást és az olvasást a Braille-írás teszi lehet$vé.
Majdnem minden más, a vak emberek számára készült írásrendszer ezen alapul.
Léteznek írógépek is ehhez az íráshoz; az els$t Oskar Picht találta fel
1899-ben. A számítógépek felszerelhet$k Braille-kijelz$kkel és
Braille-nyomtatókkal is. Azonban, mivel a látássérültség tipikusan öregkori
probléma, a Braille-írást a vak embereknek is csak mindössze kb. 10%-a ismeri.
A látássérült emberek ma már a látókhoz hasonló tudják
használni a számítógépeket az ún. képerny$olvasó és képerny$nagyító szoftverek
segítségével. El$bbiek felolvassák a leütött billenty#ket és a képerny$n
látható szövegeket, utóbbiak pedig felnagyítják azt, illetve további speciális
funkciókkal segítik a gyengénlátó felhasználókat.
A vakok számára a képeket és a térbeli viszonyokat
tapintható formában érzékeltetik. Ehhez például speciális papírt használnak,
amit nyomtatás után felmelegítenek, így a sötét részek kiemelkednek, amivel a
nyomtatott kép tapinthatóvá válik. Nyomtatás közben ez a papír nem melegedhet
fel, ezért nem jó lézernyomtatót használni erre a célra. A tájékozódást
tapintható térképekkel teszik lehet$vé. A színeket nehéz tapintásos formában
érzékeltetni, ezért nem lehet a színes képeket egy az egyben átvinni.
