Lukanénye

A Nénye helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Luka- előtag a 14. század óta itt birtokos Luka családra emlékeztet. Legkorábbi ismert előfordulásai: 1243: Nene, 1369: Nyene Luca, 1493: Lwka Nyenye.

Erdőfüle

A Füle helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Legkorábbi ismert helynévi előfordulása 1569: Fwle. Személynévként azonban már a 12. századból is ismert. 1138/1329: File. A megkülönböztető szerepű Erdő- előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu az Erdővidéken fekszik.

Kaszakövesd

Település a Kalocsai járás déli részén. A név utótagja a köves melléknév -d képzős származéka, amely arra utal, hogy a köves folyópart évszázadokon át védte a települést a dunai ártól. A határában elterülő földeket nagyobb részben kaszálóként hasznosította a kalocsai káptalan egészen a 19. századi földosztásig. Vö. Erdőkövesd, Mezőkövesd.

Egyházasbogaras

Háromszéken, Fotosmartonos és Sepsibesenyő között fekvő település. Nevének előtagja arra utal, hogy a falu már a kezdetektől rendelkezett templommal. A bogaras utótag népetimológia eredménye. Eredeti formája buchoros ~ buchurus, amelynek alapja a bizonytalan eredetű Bucur személynév. Hasonlóan alakultak a következő helynevek is: Bokorteleke, Bokorszeg.

Emberfő

Dánszentmiklós

Helység Pest vármegyében. A Szentmiklós helynév a településnek Szent Miklós tiszteletére emelt templomával, a Dán- előtag pedig egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos. 1374/1430/1497: Danzenthmiklós.

Tyúkbegy

Település a vajdasági Völgyestől délnyugatra. Nevének utótagja a begy közszó, amely földrajzi köznévként is használatos volt ’kidomborodó rész, környezetéből enyhén kiemelkedő terület’ jelentésben (vö. FKnT.). Előtagja az oszmán-török eredetű Tïyuq személynév. Első adata 1118: Thucbeg (DL: 1641).

Tiszadagonya

Tiszadob község része, korábban önálló település. A tiszadobi ártérben fekvő falu eredeti neve Dagonya volt, a Tisza megkülönböztető névelem a Tisza mellékére utal. A folyószabályozás előtt gyakran mosta el határát és nem egyszer a települést is az árvíz, innen ered a már 1281-ből dogona formában adatolható név (Györffy V: 326). 

Kék

Helység Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. 1268/1365: Kaak. A magyar kék színnévből keletkezett. Ennek egykor ’zöld’ jelentése is volt. Bizonyára a természetes tájra vonatkozott. Figyelmet érdemel a közeli Kékcse helynév. Ismerünk azonban magyar Kék személynevet is, amelynek viselője kék szemű lehetett, ezért nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy hogy a Kék helynév előzménye a Kék személynév volt.

Homokváralja

Gyöngyöstől nyugatra fekvő település. Homok és Váralja települések összevonásából keletkezett 1955-ben. A Homok név eredetileg a talaj fajtájára utal. Váralja az egykor itt álló földvárról kapta nevét, amelynek mai napig emlékét őrzi a település határában lévő lankás domb. Az összevont települések nevéből több mai családnév is származik: Homoki, Váraljai, Homokvári, Homokváraljai.