A meseterápia a művészetterápia, s azon belül a biblioterápia egyik ága. A művészetterápia a különféle művészeti ágakat használja terápiás módszerként. Tágabb értelemben a biblioterápia a személyes problémák megoldásának segítését jelenti irányított olvasással.
Elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi korszakok tükröződnek benne. A meséket sokáig felnőtteknek szóló irodalomként tartották számon, gyermekműfajnak a XIX. század végétől tekinthető.
Boldizsár Ildikó fejlesztette ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, ami Magyarországon az egyik legelterjedtebb meseterápiává vált. Boldizsár Ildikó eredetileg néprajzkutatóként kezdte pályafutását, a magyar népmesékkel foglalkozott, és azok motívumait a samanisztikus őshagyományra vezette vissza, hiszen a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. Az ősi népi bölcsességet párosította a mesék tartós formájával, és az így létrejövő műfaj már nem csak szórakozásként szolgál, hanem rituális jelentést biztosít a generációk közötti átjárásnak is. Boldizsár nézetében a népmesék és tündérmesék fő vezérfonala és cselekménye a való életben meglevő dilemmákat jeleníti meg. A mesék segítenek lecsillapítani a küzdelmeket, rendezni az egyensúlyt, és megmutatják a lehetséges taktikákat a harmonikus viszonyulás eléréséhez. Boldizsár meseterápiája saját tapasztalatain alapul, amiket gyerekkórházakban tartott gyógyító mesemondásaival gyűjtött be. Interdiszciplináris módszere – ami kombinálja a néphagyományt, a filozófiát, a pszichológiát, a történelmet, esztétikát, az irodalomelméletet és vallási tanulmányokat - alkalmazható minden korcsoportban pszichoterápiás, regeneratív és prevenciós célokra egyaránt. Terápiája kiindulópontja, hogy szerinte a mesélésnek nemcsak kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő szerepe van, hanem problémamegoldó és gyógyító funkciója is. Módszere a meseterápia irodalmi és pszichológiai megközelítését ötvözi, amely az elsajátítása után öngyógyító technikaként is gyakorolható. Boldizsár az általa kifejlesztett meseterápiát más folkloristákra alapozza, többek között az orosz Vlagyimir Jakovlevics Proppra. Proppot abban követi, hogy hozzá hasonlóan a saját kultúrája történeteit, a magyar népmeséket részesíti előnyben. Ezért kapnak több szerepet nála a magyar folkloristák, mint Berze Nagy János és Pócs Éva. A terápiában jelentős a pszichoanalízis (Boldizsár Jungot és Marie-Louise von Franzot preferálja), mivel a mese a tudattalanba tett utazásnak tekinthető, ahol a szimbólumoknak fontos szerepük van. Boldizsár úgy gondolja, nem az a lényeges, hogy kivel azonosul a páciens a szereplők közül, hanem az, hogy a történet mely állomásán látja magát. Az a gyakorlat is sokszor segíthet az előrejutásban, amelyben a páciens nem a főhős, hanem egy másik szereplő szemszögéből vizsgálja a világot. Mivel a mese utazás a tudatalattiba, így minden szereplő a tudatunk része, ezért segítséget csak magunktól várhatunk.
A mesélés és a meseterápia elsősorban mint prevenció, a betegségek és mentális zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál, valamint a problémáink megoldásához vezető útmutatóként működik, segít a közösségek építésében és az önmegismerésben is, ahogyan a mesék már évszázadok óta teszik. Gyermekeknél azért alkalmazható ez a terápiás típus, mert gondolkodásuk még éretlen, kevés az ismeretük, az érzelmek vezérlik a gondolataikat, és a tapasztalataik alapján tájékozódnak. Számukra csak az a fontos a világból, amiről tudnak, vagy ami magával ragadja őket. Mesehallgatás során gazdagodik a gyermek fantáziája és szókincse, és ha beleéli magát a hősök szerepébe, akkor még a tudattalan feszültségeit is oldhatja. A megfelelő mese kiválasztásához figyelembe kell venni a gyermek érdeklődését, fejlődési és érési sajátosságait. Sokak szerint a népmese műfaja jól megfelel a célnak, mivel a kollektív tudattalant hordozza, ezért közel áll a gyerekhez.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Meseter%C3%A1pia

A Metamorphoses Meseterápiás Módszer Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művéről kapta a nevét. Ovidius Kr. u. 1-8. közötti években írta az általa „Folyamatos éneknek” nevezett munkáját, amely a világ kezdetétől az ő koráig tekinti át az időt, méghozzá különleges módon. A Metamorphoses ugyanis nem az eseményeket sorjában regisztráló világkrónika, hanem egyetlen szempontból mutatja a világ történetét: mi mivé változott át a kezdetek óta, és hogyan mentek végbe ezek a változások. Mivel a meseterápia a személyes életesemények mitikus feldolgozásának gyakorlatán alapul, és legfontosabb célja a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek megteremtése, ezért kapta a módszer erről a műről a nevét.
A Metamorphoses Meseterápiás Módszert tizenegy, a Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötet alapozza meg.  A sorozat  4 módszertani könyvből (Meseterápia, Mesekalauz úton lévőknek, Meseterápia a gyakorlatban, Életválságok meséi) és 7 mesegyűjteményből áll. A 7 kötetes mesegyűjtemény az olvasók, a mesék iránt érdeklődő laikusok és a meseterápiás képzésekben résztvevő szakemberek számára egyaránt hasznos és tanulságos olvasmány.
A mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni. A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Nem elég azonban megtalálni a „saját mesénket”, meg is kell érteni, és a változások szolgálatába kell állítani a felismeréseket. A mesék legfontosabb szervezőeleme a rend – a meseterápia is pontosan erre épül.
A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek. Folyton mozgásban, „úton” vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egy helyen megtalálni. Nem is ott keresik. Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek, hogy azokat önmaguk jobbítására fordítsák.
A mesékben minden helyzetnek megvan a kulcsa, de meg kell ismerni a zárás és a nyitás törvényszerűségeit, rá kell jönni, milyen titkokat rejt egy fa, virág, bot vagy köpönyeg. A meseterápia nem a mesék értelmezésén alapul, hanem azon a tudáson, amely a mesehősöktől származik: egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják. A terápia segítségével pontosan ez tanulható meg.
A mese olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától szép és jó, semmi sem magától működik rendben. A hős épp azért jár be egy utat, hogy széppé, jóvá, működővé tegye maga körül mindazt, ami rút, rossz vagy működésképtelen.


Forrás: https://www.meseterapia.hu/metamorphoses