Köszönjük, hogy úgy döntöttél, megismerkedsz kicsit Fülek és egyben a történeti Magyarország középkori és kora újkori történelmével. Az egyes feladatok legtöbb esetben valamilyen segédanyagra épülnek, és megoldásukhoz nem feltétlenül történelmi tények ismeretére lesz szükséged, hanem logikus gondolkodásra és jó megfigyelőkészségre.

Röviden összefoglalnánk, hogy mit is érdemes tudni az egykori végvár és az alatta elterülő város történelméből.

A kisváros Közép-Szlovákia déli részén, az Ipoly folyó vidékén fekszik. A település  központjában, egy meredek sziklaszirten áll legfőbb nevezetessége, a történelmi Magyarország egykori jelentős erődítménye, a füleki vár. A török hódoltság előtti időből származó középkori erődöt valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette, első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt. A XIV. században birtokosai közt találjuk Trencsényi Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. 1554-től 39 évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának (közigazgatási területi egység) székhelye lett. Fénykorát a város a XVII. században élte, amikor a térség kereskedelmi és szellemi központja volt. Itt tartotta nemesi közgyűléseit három környező vármegye is, a vár kapitányai pedig a magyar történelem ismert alakjai – Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II. Koháry István – voltak. Miután 1682-ben a törökök és Thököly Imre kuruc seregei bekerítették és felgyújtották, többé már nem került felújításra. A XVIII. és XIX. században kastélyok és kúriák épültek, újjáépült a katolikus templom és kolostor, majd a XX. század elején létrejött a zománcgyár, mely jelentős változást hozott a mai napig többségében magyarok által lakott város és környékének életébe.

Jó szórakozást a feladatokhoz!