Petőfi Sándor:
MEGY A JUHÁSZ SZAMÁRON...

Megy a juhász szamáron,
Földig ér a lába;
Nagy a legény, de nagyobb
Boldogtalansága.
 
Gyepes hanton furulyált,
Legelészett nyája.
Egyszercsak azt hallja, hogy
Haldoklik babája.
 
Fölpattan a szamárra,
Hazafelé vágtat;
De már későn érkezett,
Csak holttestet láthat.
 
Elkeseredésében
Mi telhetett tőle?
Nagyot ütött botjával
A szamár fejére.
 
(Kúnszentmiklós, 1844. július)